soon
A nálunk született kiskutyák kivétel nélkül a nappalinkban vagy az érkezőnkben születnek, ott kerítünk el az anyakutyának egy nyugis, védett kuckós részt, ahova a többi kutya nem tud bemenni, de mégis ő azért mindent belát és hall is. Ide kerül be az alomláda. A szuka a vemhessége második része alatt, akkor is ha előtte jobban szeretett kint aludni a kertben, mindenképp bent alszik, az utolsó héten már nem hagyjuk magára szinte egy percre sem, vele vagyunk a szülés közben. A kiskutyák így hogy a ház központi részén, a mi életterünkben nevelkednek, első perctől természetesnek veszik a különböző zajokat (onnantól hogy kinyílik a fülük), porszívót, TV-t, zenét, gyerek ricsajt, kutya ugatást, csengőt stb. Extrémebb zajokat, pl mennydörgés, tűzijáték, lövés, pedig felvételről szoktunk nekik lejátszani.
A kiskutyák első naptól kezdve kézhez vannak szoktatva, megtanulják, hogy az emberi érintés jót jelent, biztonságot, szeretetet, védelmet. Ebben főleg sokat segít, hogy az anyakutya is teljes bizalommal van felénk, így ezt a mintát adja tovább a kölykeinek.
Az első 4 alom kiskutyáinál a kiskutyák 3. és 16. napos kora közt csináltuk nekik a Super Dog programot, ami egy korai idegrendszer fejlesztő gyakorlat sor, amit minden nap kell minden kiskutyával csinálni, idegrendszer stimuláló hatása van, és hosszú távon bizonyítottan a super dog programot végzett kölyköknek sokkal jobb és gyorsabb a tanulási képességük, illetve sokkal nyitottabbak mind emberek felé, mind pedig új szituációk esetében. Az 5.alomtól ezt egy ennél sokkal komplexebb, adott fajtára és konkrétan a mi saját kennelünk részére kidolgozott puppy program váltotta fel, amit ezúton is nagyon köszönök a Sunny Side Dog Behaviournek, ennek a programnak a kereteiben a kiskutyákkal jóval testreszabottabban tudunk foglalkozni és megalapozni a jövendőbeli életüket.
Aktivitási szinttől függően 2-3 hetes kor közt már a kiskutyák kimásznak a ládából, és elkezdik felfedezni a szűkebb környezetüket, ilyenkor igyekszünk őket különböző felületekkel, játékokkal megismertetni, és ekkor kerül be hozzájuk a kúszó is. Illetve ekkor teszek be hozzájuk egy letakart, vetbeddel kibélelt kiállítási ketrecet is, mert ebben a korban, főleg ha az anyakutya maga is kedveli a ketrecet és pl szoptatja őket benne vagy maga is gyakran belefekszik, teljesen természetesen szoknak a ketrechez és így ez nagy könnyítés a gazdinak is.
3-4 hetesen kezdenek többet kommunikálni velünk, már szívesen játszanak is. Ekkor kezdenek el – amellett hogy az anyjuk természetesen szoptatja őket – önállóan szilárd táplálékot is enni.
3 hetes kortól van lehetőségük a gazdiknak (természetesen cipő levétele és teljes váltóruha felvétele, illetve kézfertőtlenítés után) hetente látogatni a kiskutyájukat, sőt amennyiben olyan távolságra laknak, hogy ez reálisan kivitelezhető, akkor ezt kimondottan el is várom. Így megismerik a kiskutyákat, látják őket különböző szituációkban, és ezek a látogatások lehetőséget adnak sok téma átbeszélésére, én is jobban megismerem a gazdikat, így egyszerűbb lesz majd a döntés, hogy kié melyik kiskutya lesz. Ugyanis nem támogatom a pár naposan szín stb alapján való választást, a sok együtt töltött év alatt ezerszer fontosabb lesz a kutya karaktere és energiaszintje és hogy ez mennyire passzol az adott családéhoz. Természetesen hobby kiskutyát csak az első választású vagy/és kiállítási/tenyész minőségű kiskutyák kiválasztása után lehet csak velem egyetértésben választani. Hobby célra eladott kölyöknél MINDEN esetben követelmény az ivartalanítás, ez az adás-vételi szerződésben is szerepel.
Kb. 5 hetes korban (ez persze időjárásfüggő is) kezdenek rövidebb-hosszabb időt kint tölteni a kicsik a kertben, a nekik kialakított külön részen, az anyjuk kíséretében. Éjszakára minden esetben bejönnek.
6-7 hetes korban az anya már örül, ha nem kell az egész napot a kölykeivel tölteni, hanem van egyéb, felnőtt kutya társasága; ilyenkor kezdődik a „babysitterek” időszaka, mármint más szukák vagy épp kanok is bejárhatnak a kicsikhez, ez segíti a szocializációjukat. Szintén ebben a korban már az egész falkával össze szoktam rövidebb időkre engedni őket felügyelettel, mert nagyon érdekes nézni és igazán sokat elmond egy kiskutya személyiségéről, hogy a felnőttek hogy bánnak vele, és kell is nekik, főleg a pimaszabb, dominánsabb kiskutyáknak, hogy egy kiegyensúlyozott felnőtt kutya rászóljon, ha kell és a helyére tegye a kicsit.
Nálam a kiskutyák mindig külön-külön tálból kapnak enni, kb. 6 hetes korukig lehet is őket egyben etetni, mert kb. mindenki ott marad a saját tálja mellett és eszik, utána viszont kezdődik a bolondokháza, visítanak ha meglátják az etetőtálakat, és mindenki egyazon tálba akar fejest ugrani… ahhoz hogy tudjam kontrollálni ki mennyit eszik, muszáj egyesével enniük, így itt kerül bevezetésre egy szabály, nevezetesen hogy elsőnek az jöhet ki enni, aki abbahagyja a visítást, nyugodt és a szemembe néz; na őt odahívom és kiveszem, és a többiek orra előtt eszik, majd jön a következő ugyanezen elv alapján. Ebben több jó dolog is van, egyrészt azok a kiskutyák, akiknek már tudjuk, hogy mi lesz a nevük, már ezt meg is tanulják ezzel, megtanulják a szemkontaktust és azt, hogy akkor van étel, ha nyugiban van.
7 hetes kor környékén kezdjük a kocsikázást. Ennek az a célja, hogy ne a gazdihoz úton haza legyen az első ilyen tapasztalat, illetve hogy pozitív élményt kössenek hozzá; mi sokszor a kislányomért megyünk el az iskolába a kicsikkel, ahol a fél suli kitódul kiskutya nézőbe.
Az első kiskutyák a 8, de inkább 10 hetes kor betöltése után költözhetnek új otthonukba. Ezt természetesen megelőzi az első fürdetés.